ÿþ<script language="javascript" type="text/javascript"> </script> <html> <body bgcolor="black" style="font-size: 12pt; font-family: Times New Roman;"> <strong><span style="color: #ff00ff; font-size: 48pt; font-family: Monotype Corsiva;"> </span></strong> <p style="text-align: center"> <table style="width: 933px; font-size: 12pt;"> <tr> <td align="center" colspan="5" rowspan="3" style="text-align: center;"> <a name="lapeleje"><span style="font-size: 48pt; color: #ff00ff; font-family: Monotype Corsiva"> Tánctörténet</span></a></td> </tr> <tr> </tr> <tr> </tr> <tr> <td align="center" rowspan="2" style="width: 157px; text-align: left"> <span style="font-size: 14pt; color: #ff00ff"><strong><em><a href="index.html" style="text-decoration: none"> <span style="color: #ff00ff">FQoldal</span><br /> </a></em></strong></span><span style="color: #ff00ff; font-size: 14pt;"><strong><em> <a href="rolunk.html" style="text-decoration: none"><span style="color: #ff00ff">Rólunk</span><br /> </a></em></strong></span><a href="tanfolyamok.html" style="text-decoration: none"><span style="font-size: 14pt; color: #ff00ff"><strong><em>Tanfolyamok</em></strong></span></a><br /> <a href="tanctortenet.html" style="text-decoration: none"><span style="font-size: 14pt; color: #ff00ff"><strong><em>Tánctörténet</em></strong></span></a><br /> <a href="versenynaptar.html" style="text-decoration: none"><span style="font-size: 14pt; color: #ff00ff"><strong><em>Versenynaptár</em></strong></span></a><br /> <a href="galeria.html" style="text-decoration: none"><span style="font-size: 14pt; color: #ff00ff"><strong><em>Galéria</em></strong></span></a><br /> <a href="Videok.html" style="text-decoration: none"><span style="font-size: 14pt; color: #ff00ff"><strong><em>Videók</em></strong></span></a><br /> <a href="news.html" style="text-decoration: none"><span style="font-size: 14pt; color: #ff00ff"> <strong><em>News</em></strong></span></a><br /> <a href="elerhetoseg.html" style="text-decoration: none"><span style="font-size: 14pt; color: #ff00ff"><strong><em>ElérhetQség</em></strong></span></a></td> <td align="center" colspan="3" rowspan="2" style="width: 750px; text-align: center;"> <strong><span style="font-size: 18pt; color: #ff00ff; background-color: #800080"></span> </strong> <br /> <span style="font-size: 12pt; background-color: #800080; font-family: Monotype Corsiva;"> <img id="IMG1" src="image/logo.jpg" height="100" width="100" style="font-weight: bold; color: #ff00ff" /><br /> <span style="color: #ff00ff"><span style="font-size: 8pt; background-color: #000000"> FULLDANCE FULLDANCE FULLDANCE FULLDANCE FULLDANCE FULLDANCE FULLDANCE FULLDANCE FULLDANCE</span><br /> </span><strong><span style="color: #ff00ff"><span style="font-size: 18pt; font-family: Times New Roman"> Standard táncok </span> <br /> <br /> </span></strong></span> </td> <td align="center" rowspan="1" style="width: 160px; height: 35px"> <span style="color: #ff00ff; font-family: Freestyle Script"><strong>F<br /> U<br /> L<br /> L<br /> D<br /> A<br /> N<br /> C<br /> E<br /> </strong></span> </td> </tr> <tr> <td align="center" rowspan="1" style="width: 160px;"> </td> </tr> <tr> <td align="left" rowspan="4" style="width: 157px; text-align: center;"> <strong><em><span style="font-size: 14pt;"><span style="color: #ff00ff; text-decoration: none"> <a href="image/keps1.jpg"> <img src="image/keps3.jpg" style="width: 124px; height: 121px" /></a></span></span></em></strong></td> <td align="center" colspan="3" rowspan="4" style="width: 750px"> <p class="MsoNormal" style="margin: 0cm 0cm 10pt; line-height: normal; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto; text-align: justify;"> <b><span style="font-size: 13.5pt; color: #ff00ff; text-decoration: underline; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: 'Times New Roman'; mso-fareast-language: HU">Angol keringQ</span></b><span style="mso-fareast-font-family: 'Times New Roman'; mso-fareast-language: HU"><br /> <span style="color: #ff00ff">Az Angol keringQ a húszas években fejlQdött ki, a Bécsi keringQ egyik utódjából, mely a régi  kerek fordulások mellett már az  egyenes irányú mozgás új elemeit is tartalmazza. Származási helye után nevezték el  angol keringQ -nek, ezt a nevet azonban csak 1929-tQl használják a versenyeken, pedig már az 1922-es világbajnokságon is táncolták. Kezdetben elQretörekvQ tánc volt,  dance of passing feet , a Boston és Slox-fox stílusában, késQbb a megnövekedett fordulásoknak köszönhetQen az ütem végén a lábakat zárták. A tánc átlós szerkezetet kapott, a jobbra és balra fordulásnál ¾ fordulatot táncoltak, ezt az új, angol tánctanárok által megkoreografált formáját ismerte el 1927-ben az Imperial Society.<br /> Ütem: ¾</span></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin: 0cm 0cm 10pt; line-height: normal; text-align: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"> <b><span style="font-size: 13.5pt; text-decoration: underline; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: 'Times New Roman'; mso-fareast-language: HU"></span></b> &nbsp;</p> <p class="MsoNormal" style="margin: 0cm 0cm 10pt; line-height: normal; text-align: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"> <b><span style="font-size: 13.5pt; color: #ff00ff; text-decoration: underline; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: 'Times New Roman'; mso-fareast-language: HU">Tangó</span></b><span style="mso-fareast-font-family: 'Times New Roman'; mso-fareast-language: HU"><br /> <span style="color: #ff00ff">A tangó származása elválaszthatatlan az argentín néplélektQl és Buenos AirestQl. A Tango elnevezés a  tambor /dob/ szóra vezethetQ vissza, mely olyan ünnepeket idéz, melyet a fekete dél-amerikaiak dobszója kísért. A táncos és zenei befolyás a kubai Habanérából és az argentín Milongából származik. A modernizált Tangó Buenos Aires kikötQnegyedében terjedt el, a szexuális kapcsolat táncos ábrázolása volt: kemény-lágy, agresszív és szentimentális, ellentétekben gazdag. 1907-ben került a Tangó Európába, mindenekelQtt Párizst bqvölte el. 1912-ben Tangó-láz tört ki egész Európában. 1920/21-ben a dél-amerikai Tangót az angolok megreformálták, 1922-ben Tangó konferenciát rendeztek, 1929-ben a mai formáját véglegesítették: rándításszerq mozdulatok, elsQsorban a fejé, szenvedélyes elQre haladó mozgások, késleltetések és figuralezárások jellemzik. <br /> Ütem: 2/4<o:p></o:p></span></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin: 0cm 0cm 10pt; line-height: normal; text-align: left; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"> <b><span style="font-size: 13.5pt; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: 'Times New Roman'; mso-fareast-language: HU"></span></b>&nbsp;</p> <p class="MsoNormal" style="margin: 0cm 0cm 10pt; line-height: normal; text-align: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"> <b><span style="font-size: 13.5pt; color: #ff00ff; text-decoration: underline; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: 'Times New Roman'; mso-fareast-language: HU">Bécsi keringQ</span></b><span style="mso-fareast-font-family: 'Times New Roman'; mso-fareast-language: HU"><br /> <span style="color: #ff00ff">Neve a német  waltzen /forogni, keringeni/ szóból származik. A keringQ elQdjei a XII.-XIII. században fellelhetQk, a minnesangerek idejében. A német  Springtanz /ugrótánc/-ban lehet a keringQ eredetét felismerni. A legtöbben azonban a Dreher-re vagy Landler-re vezetik vissza, a XVI. századtól kezdQdQen. 1750 körül fordult elQ a walzen szó mint táncforma. A KeringQ diadalmenete a bécsi kongresszus /1815/ után kezdQdött. A nürnbergi tánctanárnak, Paul Krebsnek köszönhetQ, hogy 1951-ben az osztrák keringQtradíció és az angol stílus összekapcsolását megteremtette, és a Bécsi keringQt mint egyenjogú standardtáncot ismerték el. Ütem: ¾<o:p></o:p></span></span></p> <p class="MsoNormal" style="margin: 0cm 0cm 10pt; line-height: normal; text-align: left; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"> <b><span style="font-size: 13.5pt; text-decoration: underline; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: 'Times New Roman'; mso-fareast-language: HU"></span></b> &nbsp;</p> <p class="MsoNormal" style="margin: 0cm 0cm 10pt; line-height: normal; text-align: justify; mso-margin-top-alt: auto; mso-margin-bottom-alt: auto"> <b><span style="font-size: 13.5pt; color: #ff00ff; text-decoration: underline; mso-bidi-font-size: 12.0pt; mso-fareast-font-family: 'Times New Roman'; mso-fareast-language: HU">Foxtrott/ Quickstep  Slowfox</span></b><span style="mso-fareast-font-family: 'Times New Roman'; mso-fareast-language: HU"><br /> <span style="color: #ff00ff">A Foxtrott eredete a Onestep-ben és a Rag-ben keresendQ. A Onestep 1910 körül került Európába egyszerq lépésformájával, sasszé nélküli haladó tánc volt. Angliában kiszorította a keringQ. Amikor 1912-ben tért hódított a Ragtime mint zenei forma, akkor alakult ki a OnestepbQl a Rag. Ezt a húszas években az angol tánctanárok az angol stílus alapjaként fejlesztették tovább. A sarokkal indított lépés és az új testtechnika sokkal nagyobb lendületet tett lehetQvé. 1922-ben találták meg a Foxtrott még ma is érvényes formáját, 1924-tQl a zene gyorsaságától függQen egy lassabb variációra, a Slow Foxtrottra /Slowfox/ és a gyorsabb ún. Quickstepre vált szét.<br /> A Slowfox lineáris lépésmintákat követQ, mqvészien megformált , hosszú, sikló járómozgáson alapul.<br /> Ütem: 4/4<br /> A Quickstep-et kezdetben a  Quicktime Foxtrott és Charleston -nak nevezték, a legvidámabb és legszórakoztatóbb társastáncnak tekinthetjük. A II. világháború után alapos stílusváltozáson ment keresztül azáltal, hogy innentQk kicsi, ritmikus szökellQ lépésekkel egészült ki. <br /> Ütem: 4/4<br /> A Mars-Foxtrott, gyors zenére táncolt, egy lépés egy ütem, a húszas években volt kedvelt.</span></span></p> <p style="text-align: justify"> &nbsp;</p> <p style="text-align: center"> <br /> <span style="font-size: 8pt; color: #ff00ff; font-family: Monotype Corsiva; background-color: #000000"> FULLDANCE FULLDANCE FULLDANCE FULLDANCE FULLDANCE FULLDANCE FULLDANCE FULLDANCE FULLDANCE </span> </p> <p style="text-align: justify"> &nbsp;</p> <p style="text-align: center"> <span style="font-size: 8pt; color: #ff00ff; font-family: Monotype Corsiva; background-color: #000000"> </span><strong><span style="font-size: 18pt; color: #ff00ff"><span style="background-color: purple"> Latin-Amerikai táncok</span> </span></strong> </p> <p style="text-align: justify"> <span style="color: #ff00ff"><span style="font-size: 13.5pt; text-decoration: underline"> <strong>Samba</strong></span><br /> A Samba eredetileg több táncforma gyqjtQneve,melyet az afrikai rabszolgák vittek magukkal új hazájukba Brazíliába. Neve a semba szóból ered, ami tipikus csípQmozgásokat jelöl. A kultikus ünnepeken az extázis, a mámorító tánc állt középpontban. A  samba de moro  nevq körtánc, amit a mai modern samba elQdjének tekinthetünk. A samba zene egy úgyn. Perkussziós zene, jellemzQi a polimetria és a poliritmika. Afrikai portugál keveréke a maxixe, nem aratott nagy sikert, 1924-25 tQl veszik fel a versenyprogramokhoz, de csak 1959  tQl hozza meg&nbsp; a samba átalakulását a  népiestQl a mai sportos sambáig.<br /> Ütem: 2/4</span></p> <p style="text-align: justify"> <span style="color: #ff00ff"><span style="text-decoration: underline"><strong><span style="font-size: 13.5pt">Cha-cha-cha</span></strong><br /> </span>A Cha-cha-cha az afrokubán zenei fejlQdésnek a legújabb zenei jelenségei közé tartozik. A cha-cha elQször éppúgy, mint a mambó zenei forma volt. A Cha-cha mesterségesen alkotott tánc, a rumbának és a mambónak egy változata, megalkotója Enrique Jorrin Havannából, aki 1953-ban a túl gyors mambót lelassította mambó cha-cha-chára. A Cha-cha-cha szó a zene ritmikus részének tekinthetQ, mint triola. 1954-tQl a legkedveltebb divattánc lett. 1961-ben vették fel a versenytáncok közé.<br /> Ütem: 4/4</span></p> <p style="text-align: justify"> <span style="color: #ff00ff"><span style="text-decoration: underline"><strong><span style="font-size: 13.5pt">Rumba</span></strong><br /> </span>A Rumba eredetileg több kubai párostánc gyqjtQneve, a szó annyit jelent ünnep, tánc. A zeneileg gazdag afrokubai ritmusokból két tánc fejlQdött ki, a 19.században a Habanéra és a 20.században a Modern Rumba. A zenét vagy lassan játszották  Rumba boleró-, vagy gyorsan  rumba Guaracha, kubai rumba-.<br /> A rumba 1930-ban New-Yorkon keresztül kerül Európába. Ekkor nem érvényesülhetett, csak 1945 után fedezték fel újból a Franciák. A két rumbaháború (1956-1958, 1961-1963) alatt a rumba technika szabványosításáról vitatkoztak. A Cuban style, amit Pierre a mambóból fejlesztett ki vetekedett a Square Rumbával, a lassú rumbával, melyet Lucien David alkotott. A Cuban style terjedt el és 1964-ben sikerült is a versenyek alapanyagaként elismertetni.<br /> Ütem: 4/4</span></p> <p style="text-align: justify"> <span style="color: #ff00ff"><strong><span style="font-size: 13.5pt; text-decoration: underline"> Paso</span></strong><br /> A Paso Doble eredetében spanyol tánc, melyet spanyol mars zenére táncoltak. A mai formáját Franciaországban alkották meg. A Paso Doble bikaviadalt ábrázol, ahol a férfi a torreádor, a nQ pedig a piros kendQt, a torreádor capaját testesíti meg. A férfi és a nQ együtt mozog egy elképzelt bika körül, miközben flamenco-elemeket és arénabeli küzdelemre jellemzQ figurákat adnak elQ. A kettQs lépés nevq tánc a sarok és féltalp hangsúlyos lehelyezésével és ritmikus haladó lépéseivel 1959 óta szerepel a versenytáncok között.<br /> Ütem: 2/4</span></p> <p style="text-align: justify"> <span style="color: #ff00ff"><span style="text-decoration: underline"><strong><span style="font-size: 13.5pt">Jive</span></strong><br /> </span>A jive sok elQdtánc stilizált harmónikus egyvelege: Lindy Hop, Blues, Boogie, Boogie-Woogie, Jitteburg, Bebop, és a Rock an Roll. Az USÁ-ban honos táncokat a katonák hozták át Európába. A háború után a Boogie lett az uralkodó zene. A bírák a közönséges alapformákat stilizálták egy finomabb táncosabb formába, így került a versenytáncok anyagába 1968-ban.<br /> Ütem: 4/4</span></p> <p style="text-align: right"> <a href="#lapeleje"><span style="color: #cc00ff">ugrás a lap elejére</span></a></p> <p> <span style="font-size: 8pt; color: #ff00ff; font-family: Monotype Corsiva; background-color: #000000"> FULLDANCE FULLDANCE FULLDANCE FULLDANCE FULLDANCE FULLDANCE FULLDANCE FULLDANCE FULLDANCE </span> </p> </td> <td align="center" rowspan="4" style="width: 160px;"> </td> </tr> <tr> </tr> <tr> </tr> <tr> </tr> </table> </p> <p> &nbsp;</p> <p> &nbsp;</p> </body> </html>